HÍREK/ÚJDONSÁGOK


A köpeci szil második helyen végzett az Európa Év Fája versenyen
A 2012-ben megszervezett Európa Év Fája verseny nyertese a felsőmocsoládi (Magyarország) hárs. A nyertes hárs 11.158 szavazatot kapott, ezt köve...
Szavazzon az Európa Év Fájára
2012. február 1 - 29 között lehet szavazni az Európai Év Fája nemzetközi verseny döntőjébe jutott fáira. Kérjük látogasson el a www.treeofthey...
A 2011-es Év Fája Romániában a köpeci szil
2011. október 31-én lezárult a szavazási időszak az Év Fája Romániában verseny keretében. A leadott szavazatok érvényesítése után az első helyen...
European Tree of the Year
 
SZAVAZZ AZ ÉV FÁJÁRA
Szavazatok: 413
Város:
Sâncraiu / Kalotaszentkirály
Utca:
Principală / főút
Megye:
Cluj / Kolozs
Tipus:
Tei pucios / Kislevelű hárs
Életkor:
115 ani / 115 éves
Kerület:
2,85 m
Magasság:
20 m
Történet / Leírás:

Kalotaszentkirály-Zentelke központjában, a Kalota partján áll egy fa. A helybeliek Ady hársfájaként emlegetik. Varázslatos hangulatú utcák indulnak innen, hol „nyugodt, nagyságos arcú" kalotaszegiek járnak-kelnek. A falu messze földön híres vendégszeretetéről, vendégfogadásáról, így az évente idelátogató több ezer turista is megáll a fa árnyékában A hely fontosságát jelzi, hogy 1994-ben a helybeliek egy emlékművet állítottak a fa közvetlen közelében.

Ehhez a hárshoz egy lassan legendává dagadó történet fűződik. A történet főszereplője a nagy magyar költő, Ady Endre, akit anyai ágon rokoni szálak fűztek a kalotaszentkirályi Viski és Kiszely családokhoz. A kertet, honnan a fa koronája tekint a Kalota vizének tükrébe, a Kiszelyek birtokolták, akiket a falubeliek is tiszteltek, hisz adományaikkal sokszor támogatták a helyi református egyházat. A kert magaslati pontját, hol egy másik hegyi patak szakad sebes zúgással a Kalota vizébe, „tengerpart"-nak becézték akkoriban, s a XIX. század alkonyán ide ültettek egy fát, amely mára eléri a 20 métert is. A helyi református egyház presbitériumának gyűléséről 1896. április 7-én kelt jegyzőkönyv említést tesz arról, hogy Czucza János, az akkori iskola igazgató-tanítója - maga is Ady rokona - 23 facsemetét ültetett a falu különböző pontjain. Czucza jó barátja és rokona volt Kiszely Kálmánnak, így az ő kertjébe is ültethetett egy fát.

A kert festői környezetben található: közelében folyik a Kalota vize, átellenben Zentelke múltat idéző tájjellegű házai, dombokkal szegélyezve. A kert fölé magasodó dombon őrködik a 13. században épült ódon, zsindellyel födött református templom. Nem csoda, ha megpihenni Ady is ezt a helyet választotta.

A költő először 1914. június 6-án, vasárnap délelőtt érkezett Kalotaszentkirályra Boncza Berta - Csinszka társaságában, aki ugyancsak rokonait jött látogatni. A Kiszely portán a fiatal hárs árnyékéba telepedtek le. A költőt megragadta a táj szépsége, nyugalma, és a templomból kivonuló, viseletbe öltözött szentkirályiak színpompás látványa. Elöl jöttek piros csizmában a lányok, a pártát viselő menyasszonyok, a muszulyt hordó menyecskék - s tempós léptekkel az idősebb férfiak és asszonyok. A költőt foglyul ejtette a látvány. S míg a többiek beszélgettek, a világ legérzékenyebb lemezén elkészült a kép, melynél szebbet senki sem festett Kalotaszegről:

Mennyi szín, mennyi szín, mennyi kedves

És tarkaságban annyi nyugalom

És fehér és piros, és virító sárga,

Izgató kék és harcos barna szín

---------------------------------

Ékes párták, leesni áhítók.

Így született meg a költőóriás egyik legderűsebb költeménye: A Kalota partján. Ady előre látta a háború szörnyűségét, s itt, Kalotaszegen megtalálta az annyira vágyott nyugalmat. Még azon a napon a Viski család portáján meg is kérte Csinszka kezét. Az I. világháború idején kétszer látogatott el ide. Az öregek mesélik, hogy látták ülni a hársfa árnyékában.

A világégést követően a hársfának búcsúznia kellett gazdáitól, de szemtanúja lehetett a kalotaszentkirályi arisztokrata családok pusztulásának is. Túlélte a II. világháborút. A kommunizmus idején új tulajdonosa, az állam, egy közösségi házat építtetett a közelében. A költő emlékezete ma is él. Az általa megverselt „pompás magyarok" utódai gyakran hajtanak főt az emlékmű előtt, és szavalják az itt született költeményt.

 
szervező
mediatámogató
Think outside