HÍREK/ÚJDONSÁGOK


A köpeci szil második helyen végzett az Európa Év Fája versenyen
A 2012-ben megszervezett Európa Év Fája verseny nyertese a felsőmocsoládi (Magyarország) hárs. A nyertes hárs 11.158 szavazatot kapott, ezt köve...
Szavazzon az Európa Év Fájára
2012. február 1 - 29 között lehet szavazni az Európai Év Fája nemzetközi verseny döntőjébe jutott fáira. Kérjük látogasson el a www.treeofthey...
A 2011-es Év Fája Romániában a köpeci szil
2011. október 31-én lezárult a szavazási időszak az Év Fája Romániában verseny keretében. A leadott szavazatok érvényesítése után az első helyen...
European Tree of the Year
 
SZAVAZZ AZ ÉV FÁJÁRA
Szavazatok: 298
Város:
Iaşi
Utca:
Bârnova la 10 km sud-est de Iaşi/10 km-re Iasi-tól
Megye:
Iaşi
Tipus:
Tei hibrid natural, Tilia x haynaldiana Simk. (T. platyphyllos x T. tomentosa) / hibrid hárs
Életkor:
660 ani / 660 éves
Kerület:
6 m
Magasság:
15 m
Történet / Leírás:

A fa története különösen érdekes a gyümölcs, vagyis a kaszattermés megjelenésétől kezdve. Olyan 660 évvel ezelőtt, valószínűleg 1351 nyarán egy nagylevelű hárs hatszázezer virágának egyik bibeszálára (az anya) jutott el egy ezüsthárs parányi hímpora (apa). Az ezüsthárs nem nyílik évente százezer virágnál többet, s a virágport a szél vagy egy vadméh szállíthatta. Így alakult ki egy nemes magocska, amely szerencsésnek is bizonyult, hiszen nem ették meg a madarak, sem az egerek, sem a patkányok... hanem egy kis növény sarjadt belőle.

A maga során a növényke is szerencsésnek bizonyult, ugyanis favágóktól távol, egy imádságos hely közelében gyökerezett a földbe, alig tíz km-re Jászvásártól, és abban is szerencsés volt, hogy megérhette a 660 évet. Hibrid hársunk korának kiszámításában figyelembe vettük törzsének vastagságát és az évgyűrűk növekedési átlagát, amely három tanulmány szerint is 1,5 mm évente. Az egyik tanulmány (Tabele dendrometrice, 1320 oldal, 1957) 1650 romániai hárs 1950-ben végzett metszésén és felmérésén alapul. Európai szinten a 660 év nem rekordidő, hiszen a grúz erdőkben gyakoriak a hatszáz éves hársfák és Nyugat-Európában a 800-1000 hársfák sem ismeretlenek.

Amikor a hárshibrid olyan 57 éves és 14 cm-es átmérőjű volt, Alexandru cel Bun (1408) uralkodó idejében Jászvárost már városként említették, Alexandru Lăpuşneanu (1564) idejében pedig a Moldvai Fejedelemség fővárosa lett és az is maradt 1859-ig, a román fejedelemségek egyesüléséig.

A Bârnova-i hárs idegen betöréseknek is tanúja volt: 1513-ban a tatár inváziónak, 1686-ban a lengyel portyázásnak, stb. 1603-ban, Ieremia Movilă uralkodása idején a hárs közelében egy kolostor állt, kis fatemplommal. Úgy tűnik, hogy ugyanitt Ştefan Tomşa (1611-1615; 1621-1623) idejében szintén fatemplom létezett. 1626 és 1629 között Miron Barnovschi Movilă uralma alatt - amikor a hibrid hárs kb. 275 éves és 82-83 cm átmérőjű volt - kezdett épülni a kolostor temploma. Valamivel később, 1661-1666 között Eustratie Dabija uralkodó befejezte a kolostor építését. Ott is lelt végső nyugalomra, leánya mellett. II. Grigore Ghica idejében (1728), amikor a hársfa 377 éves 113 cm átmérőjű lett, a jászvásári lakosságot járvány tizedelte. Az uralkodó és udvartartása egy időre a Bârnova-i kolostorba húzódott meg, s ebből az alkalomból újították fel a kolostorudvar épületeit és készült el a külső kőfal. Így, ebben az időszakban éppen a Bârnova-i kolostor volt Moldva fővárosa, s hárs az uralkodót és családját védte a naptól, tehát azt is mondhatnák, hogy uralkodói hárssá vált.

De ez a hársfa sem kerülte el társainak sorsát. Románia erdőségeiben a száz évnél idősebb hársfák törzse korhadásnak indul a Trematovalsa matruchotti gomba jelenléte miatt, amely miatt a mi hársunknak is tekintélyes odúja van.

 
szervező
mediatámogató
Think outside