HÍREK/ÚJDONSÁGOK


A köpeci szil második helyen végzett az Európa Év Fája versenyen
A 2012-ben megszervezett Európa Év Fája verseny nyertese a felsőmocsoládi (Magyarország) hárs. A nyertes hárs 11.158 szavazatot kapott, ezt köve...
Szavazzon az Európa Év Fájára
2012. február 1 - 29 között lehet szavazni az Európai Év Fája nemzetközi verseny döntőjébe jutott fáira. Kérjük látogasson el a www.treeofthey...
A 2011-es Év Fája Romániában a köpeci szil
2011. október 31-én lezárult a szavazási időszak az Év Fája Romániában verseny keretében. A leadott szavazatok érvényesítése után az első helyen...
European Tree of the Year
 
SZAVAZZ AZ ÉV FÁJÁRA
Szavazatok: 1025
Város:
sat Mercheaşa, com. Homorod / Mirkvásár
Utca:
la cca. 1,7 km de sat / 1,7 km-re a falutól
Megye:
Braşov / Brassó
Tipus:
(Quercus sesilliflora) gorun / kocsánytalan tölgy
Életkor:
cca 900 de ani / 90
Kerület:
9,3 m
Magasság:
21,3 m
Történet / Leírás:

Mirkvásárról gyalogosan indulunk a Rákosi Vulkán irányába, kelet felé. Magunk mögött hagyjuk a Sóskutat, és a falu fölé érve eljutunk egy százados fákkal teli legelőre. Ugyanezt az utat tette meg 2009-ben két helybéli iskolás: Dana és Sebastian Pelei is, akik részt vettek a Mihai Eminescu Alapítvány által kiírt Románia legöregebb fája elnevezésű versenyen. Útjuk hasznosnak bizonyult, ugyanis megnyerték a versenyt és egy olyan kocsánytalan tölgyet találtak, amelynek mellmagasságban 9,3 méter a kerülete. Mi, akik a Persányi hegység értékeinek felleltározásán, és egy geopark létrehozásán dolgozunk, az internetről értesültünk a gyerekek eredményéről.

Nem csoda, ha az Év fája vetélkedő 2011-es kiírása után elhatároztuk, hogy versenybe nevezzük a mirkvásári tölgyet is. Néhány napon belül, szintén az internet segítségével megtudtuk, hogy hazánkban a százados, történelmi fák tanulmányozása igencsak szórványos, míg „túl, nyugaton", megírták történelmüket. Tanulmányozva a kocsánytalan tölgy kora és kerülete közötti összefüggést, kijelenthető, hogy a mirkvásári tölgy megközelítőleg 900 éves. Természetesen, feltehetjük a kérdést, mire emlékezhet ez a matuzsálem? A választ a történelem fonalát gombolyítva tudhatjuk meg.

Biztosan végigkövette Mirkvásár létrejöttét (1400-ban Stristfordin. 1442-ben Mirkevására, 1448-ban Strithfort néven jelentkezik az oklevelekben). Ez a Kőhalomszéki szász falu, a Királyföld legkeletibb települése volt.

Evangélikus erődtemploma 13. századi eredetű. A falu a templom körül később jött létre. A tölgy évszázadokon keresztül figyelte, hogy majáliskor hogyan hajtják ki a nyájakat s a csordákat és hogyan legelnek a juhnyájak, a tehenek a környéken. Nyaranta, a felhőszakadások elől alája húzódtak be a pásztorok, máskor tüzet gyújtottak, hogy melegedjenek, a ilyenkor bizony létét is veszélyeztették. A nyár hamar elrepült. Érett a vadkörte, főtt a pálinka, jött az ősz, majd „Langsam" (lassan) Mirkvásárt belepte a hó. Tölgyünk még egy évre megmenekült a fejszétől. Egyre nyalkább lett, egyre nehezebben legyőzhető. Lehulltak az első hópelyhek, közeledett Ignát napja (december 20) és a Karácsony. Érett a szalonna a sóskúton, majd kampóra akasztották a Szalonnás Bástyában (1800-ban a templom észak-nyugati tornya bástya lett - Fabini, 1998). Vasárnaponként, főként ősszel és télen, a harang hívó szavára (német nyelvű felirata szerint a kőhalmi bíró, Mauritius Ludwig adománya és Georg Hõrel nürnbergi harangöntő mester munkája - Nussbächer 1979) a falu népe istentiszteletre gyűlt össze. Az orgonaszó a közeli dombokig, a mi tölgyünkig hallatszott (az orgonát 1788-ban építette Johannes Prause és W. Hörbiger újította fel.) Hangja ma is elbűvölő, de Vulkánban működik, ugyanis a mirkvásári templom be van zárva, a faluban pedig egyetlen szász nemzetiségű személy maradt, az is román lányt vett feleségül. Ő őrzi a templom kulcsát - mondta Ioan Pelei, mirkvásári erdész.) Télen és kora tavasszal a tölgy az itt élők szokásait, a közösségi együttlét örömét figyelte. Fonóba és kántálni jártak, megünnepelték a farsangot, népünnepélyt tartottak, amelyen magyarok és szászok is részt vettek. Húsvét másodnapján megrendezték a „Plugarul"-t a legszorgalmasabb falubeli legény tiszteletére. Ezután ismét jött a majális, és egy újabb év barázdálta tölgyfánk kérgét.

Még korábban, a tölgyfa mellett haladtak át vándorlásuk során a teuton lovagok által védelmezett szászok. Várakat emeltek, településeket alapítottak: 1186-ban Olthévízet, 15 km-re délkeleti irányban a tölgytől, 1206-ban Sárost, Felmért, Kóbort, 1211-ben Ungrát, Miklósvárt, Nagyajtát, Bodolát. 1212-1218 között erősítették meg a teutonok Brasovia várát, 1225 előtt építették Földvár várát, 1224-ban jött létre Homoróddaróc, a tölggyel átellenben, 1231-ben Szászfehéregyháza, 1231-ben Corona, a mai Brassó, 1240-ben Barcaszentpéter, Szászhermány, Prázsmár. 1241-ben a mirkvásári tölgy néma tanúként szemlélte a tatárjárás pusztító rohamait.

Tölgyünk valószínűleg 1100 körül jelent meg a legelőn, Erdéllyel egyidőben (Az első dokumentum, amely e területre hivatkozik, 1075-ből származik, és „Ultra silvam"-ként, vagyis „az erdőn túl" formában nevezi Erdélyt).

És mivel famatuzsálemünknek nincs neve, a Kárpátok öregjének, vagy mirkvásári tölgynek neveztük el.

 
szervező
mediatámogató
Think outside